3. Szociális hátrányok enyhítése, mentorálás centrum szintű munkacsoport
BEVEZETÉS
A pályázat megvalósítása során a legfontosabb feladatot a mentorálás intézményi rendszerének kiépítése és eredményes működtetése jelentette. A kitűzött cél a lemorzsolódás megelőzése volt.
Ennek érdekében olyan tevékenységek valósultak meg, amelyek segítették a tanulók élményvilágának gazdagítását, enyhítették a diákok szociális, biológiai és pszichológiai okokból eredő hátrányának leküzdését, erősítették az iskolához, a közösséghez való kötődést és jó gyakorlatot adtak a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeihez.
A programok megvalósulása során lehetőség nyílt az esélyegyenlőség biztosítására, illetve a környezet- és egészségtudatos magatartás megvalósítására.
A PROJEKTBEN MEGVALÓSÍTOTT FŐBB TEVÉKENYSÉGEK
II. INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK FELMÉRÉSE
A GINOP-6.2.3-17-2017-00038 pályázat megvalósítása során a 2018/2019-es tanévben 25, a 2019/2020-as tanévben 17 tanuló került bevonásra. A tanulók kiválasztásánál meghatározó szempont volt a bemeneti mérés illetve az osztályfőnök javaslata.
A bemeneti mérés két területet érintett, matematikai és szövegértési kompetenciákat mért fel.
A mérések értékelése a kiválasztáshoz a következő módon történt:
- 30% alatt nem megfelelő szint
- 30-50% között fejlesztendő
- 50% fölött megfelelő
A tanulók kiválasztásánál a következő szempontok érvényesültek:
- szövegértés és/vagy matematika bemeneti felmérés esetén 50% alatti teljesítmény
- szociális (családi háttér) indokoltsága (HH.HHH, félárva, árva, roma származás ) (Dokumentumok alapján.)
- tanulási nehézséggel küzdés ( BTM, SNI ) (Határozatok alapján.)
A fenti szempontok alapján megtörtént a célcsoport meghatározása.
III. SZAKMAI MUNKA-MENTORÁLÁS
A célcsoport meghatározása után került sor a mentorok kiválasztására. A mentorálásra szoruló tanulói kör alapján elsődlegesen azok a kollégák lettek mentorok, akik osztályfőnökként, szaktanárként folyamatos kapcsolatban voltak a tanulókkal.
A 2018/2019-es tanévben 17 kolléga, a 2019/2020-as tanévben 11 kolléga kapott mentori megbízást. Mivel a két tanév között a kollégák személyét tekintve voltak átfedések, így ténylegesen a tantestület tagjai közül 21 kolléga dolgozott mentortanárként, ők látták el a 42 tanuló mentorálását.
A mentorok első feladata a családi háttér alapos feltérképezése volt, majd ezután történt meg a tanulói igények felmérése.
Az információk alapján elvégezték a tanulók állapotfelmérését, ennek alapján Egyéni fejlesztési tervet készítettek. A fejlesztési tervben meghatározott feladatok, területek: önismeret, szociális képességek, viselkedéskultúra, érzelmek, kommunikáció, tanulás, választott munka világa és életpálya tervezés. Ezek a szempontok keretet adtak a mentori tevékenységnek, de természetesen a mentori munka ennél sokkal komplexebb feladatot jelentett. A mentorálás legfontosabb megvalósítandó célkitűzése a bizalom kiépítése volt, hogy a tanulók bármilyen problémával (tanulmányi, személyes, érzelmi…) meg tudják keresni a mentort illetve, hogy őt keressék a problémák esetén.
A mentorok folyamatosan nyomon követték a tanulók tanulmányi eredményeit, hiányzásait.
Kiemelt feladatot jelentett számukra a folyamatos kapcsolattartás a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, szüleivel, bizonyos esetekben kollégiumi nevelővel, fejlesztő tanárral, gyógypedagógussal.
A tanulókkal való konzultáció formája elsődlegesen a beszélgetés volt, de több esetben került sor esetmegbeszélésre illetve egyéni bánásmódot igénylő konzultációról is beszámoltak a kollégák.
A munkacsoport vezetője folyamatosan irányította mentorok munkáját, a rendszeres munkacsoport megbeszéléseken tapasztalatcsere történt, a mentorok egymás munkáját is segítették. A szakmai munka koordinálása mellett kiemelt feladatot jelentett a többi munkacsoporttal való konzultáció, a feladatokkal, programokkal kapcsolatos egyeztetés. Ebben a vonatkozásban a fejlesztő foglalkozások és a közösségi programok kaptak kiemelt figyelmet.
A mentorálásról és a mentorok munkájáról a tantestület folyamatos visszajelzést kapott, ennek fóruma elsődlegesen a nevelőtestületi értekezlet illetve megbeszélés volt.
IV. TANULÓI ÉLMÉNYVILÁGOT GAZDAGÍTÓ PROGRAMOK
A tanulói igények felmérése után a pályázat céljainak megvalósítása érdekében olyan programokat igyekeztünk szervezni, amelyek:
- erősítik az iskolához, a közösséghez való kötődést
- tapasztalatokat adnak a szabadidő hasznos eltöltéséhez.
Ennek alapján a következő programok valósultak meg:
- 2019. május 16-án a tanulók kerékpártúrán vettek részt, a célpont Lengyel volt. Útközben megismerkedtek Alsómocsolád természeti értékeivel.
- 2019. május 23-án Szegedre szerveztünk tanulmányi kirándulást, ahol a diákok kísérő tanáraikkal a Szent-Györgyi Albert látogatóközpont Informatika történeti kiállítását tekintették meg, majd városnézésen vettek részt.
- 2019. június 3-án a Balaton-felvidék természeti értékeit fedezhették fel egy gyalogtúra keretében, amikor Badacsonyból Nemesgulácsra túráztak.
- 2019. június 6-án Budapesten tanulmányi kirándulás keretében a Vásárcsarnokot és a Camponát kereskedői szemüvegen keresztül tekintették meg.
- 2019. szeptember 30-án kerékpártúrán vettek részt azok a tanulók, akik vállalták a Velencei-tó körüli kerékpárutat, közben történelmi emlékhelyeket is megismerhettek. A program részét képezte a nagy élményt jelentő sárkányhajózás.
- Két színházi élmény is gazdagította a programok palettáját, 2019. november 25-én a Pécsi Nemzeti Színházban a Balfácánt vacsorára című előadást, 2020. március 11-én a Kaposváron a Csiky Gergely Színházban a Kalifornia című darabot tekinthették meg a tanulók. Utóbbi azért is meghatározó, mert beavató színházi előadásként sok diáknak jelenthet meghatározó színházi élményt.
A 2020. március 15-én elrendelt járványügyi vészhelyzet miatt a következő tervezett programok nem valósultak meg:
- 2020. március 31-én Budapestre tervezett szakmai kirándulás-a repülőtér megtekintése közlekedési szemmel
- 2020. április-Paksra terveztünk tanulmányi kirándulást-látogatás az atomerőműben
- 2020. május-a programok sorát egy tavaszi gyalogtúra zárta volna Orfűre, amelynek során sor került volna Abaligeten a cseppkőbarlang megtekintésére.
V. TOVÁBBI PROGRAMOK
2018. december 6-án és 2019. február 28-án Önismereti és személyiségfejlesztő csoportfoglalkozáson vettek részt tanulóink. A foglalkozások célja az Esélyegyenlőség biztosítása a tanulásban akadályozott diákok számára-toleranciára nevelés a fogyatékossággal élők, ill. a különböző kisebbséghez tartozó diákok iránt.
Drogprevenciós, egészségmegőrző, mentálhigiénés, szexuális felvilágosító program kialakítása, működtetése, kortársképzéssel és kortársak bevonásával program keretében 2019. január 30-án és 2019. február 28-án műhelymunka keretei között a szenvedélybetegségek (alkohol, drog) témájában interaktív foglalkozáson vettek részt diákjaink.
Élj egészségesen! címmel 2019. április 1-jén egészség- és környezettudatos életmódra nevelő programot szerveztünk tanulóink számára. A változatos program keretében a diákok szakemberektől kaptak táplálkozási tanácsokat, egészséges ételeket kóstolhattak, vérnyomásmérésre és cukormérés-re is lehetőségük volt a fiataloknak.
A tanév folyamán rendszeresen részt vettek az iskola környezetének gondozásában, az intézmény udvarán kialakított levendulás kert gondozásában.
A mentorok kiemelt figyelmet szenteltek annak is, hogy a mentoráltak az iskolai programokba bekapcsolódjanak, akár aktívan, szereplőként is részt vegyenek a műsorokban, ezáltal is erősödjön az intézményhez való kötődésük.
A 2019/2020-as tanév tavaszára tervezett programok a járványügyi veszélyhelyzet miatt elmaradtak, bízunk benne, hogy a következő tanévben ezeket pótolni tudjuk.
VI. DIGITÁLIS MENTORÁLÁS
2020. március 16-tól a járványügyi vészhelyzet miatt intézményünkben is bevezetésre került a digitális távoktatás. A mentorálás ennek megfelelően alakult át, a mentorok rendszeres kapcsolatot igyekeztek tartani mentoráltjaikkal, feladatkörük ugyanaz maradt, csak tevékenységüket az online térben folytatták.
VII. ÖSSZEGZÉS
A pályázat megvalósítása során sikerült a mentorálás intézményi rendszerének kiépítése, a mentori tevékenység a hétköznapok részévé vált. Természetesen a szakmai munka értékelésekor szükség van korrekcióra, átdolgozásra és a fejlesztő javaslatok figyelembe vételére, ugyanakkor a pozitív példákat jó gyakorlatként be kell építeni az iskola működésébe.
